Think about your future well in advance!
Jó előre
gondoljon a jövőjére!
Ma már szinte
bárhol, ahol előkerül a pénztárcánk – cipőboltban, gyógyszertárban, bankban –
egy pillanatra megállásra kényszerülünk a pénztárak mellett megtalálható,
különböző szervezetek által elhelyezett adománygyűjtő dobozok mellett. Paradox
módon ez leginkább azokban a társadalmakban gyakori, ahol a versenypiaci
kapitalizmusnak már volt ideje mélyebb gyökereket ereszteni. Ezzel párhuzamosan
az önkéntesség, a másokra – sokszor számunkra ismeretlen egyénekre – való
„táv-odafigyelés” modern szokásrendszere is inkább ezekben az országokban
terjedt el. Első hallásra ez ellentmondásosnak tűnhet: egyesek javának
növekedése nem a közösség más tagjainak kárára történik? Míg korábban a másokon
való segítés természetes igénye a szűkebb környezetben felismert nehézségek
felé irányult, ma már sok civil szervezetnek globális kapcsolatrendszere van.
Az adományozás
és annak pszichológiája a központi gondolatköre Baglyas Erika Jó előre gondoljon a
jövőjére! című installációjának, melyet a MOM Parkban immár 6 éve működő
Park Galéria különleges helyszínére tervezett. A művész kiindulópontja a
Kádár-korban minden háztartásban megtalálható, házikó formájú persely volt. A
hely- és helyzetspecifikus installáció ezt idézi meg a kéményén keresztül
perselyként funkcionáló, gyerekméretű házikóval. A mű belsejében gyűlik az
adomány, s mint oly sok más adománygyűjtés esetében, elsőre itt sem tudjuk,
hogy – a saját lelkiismeretünk megnyugtatásán túl – ez kiken, mikor és milyen
mértékben fog segíteni. Azonban a házikó nem szétszedhető, a benne
összegyűlt pénz örökre bezárva marad, így a műalkotás részévé válik. A szegények a
szegényekért / a szegények a gazdagokért / a gazdagok a gazdagokért / a
gazdagok a szegényekért feliratú kordonokkal körbevett persely-házikó
mérete gondolkodásra késztet – mi az értelme egy olyan háznak, melyben nem
lehet lakni? A művész ezzel arra is reflektál, hogy sokszor olyasmit
vásárolunk, mely csak külsőleg utal egy használható dologra. De vajon mi az,
ami valóban szükséges? Hol húzzuk meg a határt? Hiszen az elmúlt évtizedekben a
fogyasztói társadalmakban az életszínvonal folyamatos emelkedésének látszatát
keltve egyúttal az igények és a kiadások is állandóan újraértékelődtek.
A repülőterek,
bankok és múzeumok tereiből ismerős kordonszalagok egyrészt elválasztják a
nézőt a műalkotástól, másrészt egyúttal meg is védik a tárgyat. Meggátolják,
hogy odaférjünk a házhoz, csak éppen annyira engednek oda, hogy beledobjunk
esetleg egy pénzérmét. A ház formája persze egyértelmű metaforaként is
értelmezhető: a különböző lakástakarék-betét lehetőségekkel, otthonteremtő
hitelekkel, fiataloknak szóló fészekrakó programokkal naponta bombáznak
bennünket a bankok, Jó
előre gondoljon a jövőjére! és ehhez hasonló szlogenek segítségével. A
lakás, az otthon megteremtésének vágya már gyermekkorban beidegződik
mindenkibe, többek között a Gazdálkodj okosan!
című, generációk fiatalságát meghatározó társasjátéknak köszönhetően, mely azt
sugallja, hogy a lakásra való gyűjtés életünkben prioritást kell, hogy kapjon. A
jövő azonban, ha jobban belegondolunk, egy paradoxon, csak elvben létezik;
gyakorlati szinten a jövőre való gondolás a jelenben folyamatos megvonást,
spórolást jelent.
Think about your future well in
advance!
Today
almost anywhere where we might take out our wallet – a shoe store, a pharmacy,
a bank – we feel a compulsion to stop for a moment and take note of the
collection boxes placed there by various charities. Paradoxically this is more
frequent in societies where free-market capitalism has had time to take deeper
root. Simultaneously volunteering or donating money, a modern form of showing
compassion for others (frequently people we don’t necessarily know who live
halfway around the globe), is also more prevalent in these countries. At first
this might seem contradictory: doesn’t the material growth of one individual
occur at the expense of another member of the community? While previously the
natural desire to help others was focused on adversities in one’s own smaller
environment, today many civil organizations have global networks.
Donating and the psychology behind it form the central
theme of Erika Baglyas’s installation Think about Your
Future Well in Advance! The artist designed her work specifically for the
unique space of Park Gallery, which, located inside MOM Park,
is in its 6th year of operation. The starting-point of the artwork
is a house-shaped piggy bank, a child’s toy that was an accessory of almost
every household during the Kádár era. The site-specific and situation-specific
installation recalls this toy, taking the form of a child-size house that
functions as a collection box into which you can drop money through the
chimney. The donations accumulate inside the house, and as in the case of so
many other donations, at first we are unaware of the uses to which it will be
put (apart from the immediate use of soothing our own conscience). Who will it benefit?
When? and How
much? The house, however, cannot be taken apart. The money collected in it
will forever be enclosed inside it as it becomes part of the artwork. The
cordons that surround the house are inscribed with the phrases the poor for the poor
/ the poor for the rich / the rich for the rich / the rich for the poor.
The size of the collection box itself compels us to contemplate, what is the
point of a house that is not large enough to be inhabitable? With this, the
artist reflects on our tendency sometimes to make pointless purchases when we
buy merchandise that only in a superficial manner resembles a practical, useful
product. But how do we define what is useful? Where do we draw the line if we
consider that over the course of the past decades there has been a continuous
improvement in the standard of living in consumer societies, a phenomenon that
has also brought with it the constant reassessment of our needs and expenses.
The cordons, familiar to us from airports, banks and
museums, form on the one hand a barrier between the artwork and the viewers,
while also providing protection for the object. They allow us just close enough
to let us drop a coin or a bill in the house. The house shape can of course
also be interpreted as a metaphor: banks swamp us with advertisements for
various home-purchase savings accounts and mortgage possibilities, often
specifically targeting young couples. The slogans are frequently variations on
the phrase Think
about Your Future Well in Advance! The desire to make a home for oneself is
instilled in our heads at an early age with, among others, the board game Manage your Budget! (Gazdálkodj
okosan!), which was familiar to several generations of Hungarians. Games like
these suggest that saving money for a home should be a high priority for
everyone. The future, however, is a paradox that only exists in theory; to think
about one’s future in the present finds manifestation in savings and the
gesture of depriving oneself of momentary pleasures today.