Gerber Pál ezt mondta a megnyitón:
Örömmel
látom…
Örömmel látom Baglyas Erika munkáját itt, ezen a kihalt,
sötét, poros, elhagyott, és néma helyen.
Itt, ahol ember nem jár, ahol kiapad, megáll az élet. Ahol a
nevetés hallucináció, a jókedv csak illúzió. A jókedv csak illúzió. A jókedv
csak illúzió.
Ahol a „szomorúság óceánja” a vidámság képét ölti, mintha
minden rendben lenne. Mintha minden rendben lenne. Mintha minden rendben lenne.
Itt, ahol a dzsungel méterről-méterre,
feltartóztathatatlanul hódítva foglal el minden teret, ahol csak nehezen, az
utunkat álló liánokkal küzdve haladhatunk, amennyiben haladni akarunk ezen a területen.
Itt, ahol a barbárság nyers, elemi viszonyai működnek körülöttünk,
ahol nélkülöznünk kell a dizájn életminőséget felemelő jelenlétét. Életminőséget
felemelő jelenlétét. Életminőséget felemelő jelenlétét.
Ezt látva bizonytalanul fogalmazódik meg a kérdés: Azért nem
kéne valamit a civilizációnak és a kultúrának is megtartani?
Itt veti fel Baglyas Erika az együttérzést és az
együttműködést. Itt, ahol a bevásárlószatyrok nem tudnak találkozni. Itt, a
„Mindenki Mindenki Ellen” projektjében.
Értékelem, ahogy ezen a pontján a világnak a lehetetlenre
apellál. Szeretem, ahogy reméli és felteszi, hogy túl tudunk lépni fogyasztói
meghatározottságunkon, fel tudunk pillantani egy másik horizont felé, vagy le
tudunk nézni a szatyor aljáig.
Javaslom ezt a munkát a két sarkponton is felállítani, hogy
hirdessék az ember különösségét a sötétségnek, a hidegnek, a jégnek és a
pingvineknek. A pingvineknek. A pingvineknek.
És ezt a munkát minden dzsungel közepén is javaslom felállítani.
Ott a majmoknak. A majmoknak. A majmoknak.
Tudható, egy ilyen munka a megoldás szempontjából jelképes,
de be kell látnom, hogy éppen jelképességében van messzire szóló ereje. Baglyas
Erika munkáját olyan kor szereplőiként nézzük örömmel, amely csordultig telt
mindazzal, ami lényegtelen és kompromisszum.
A sötétségben ez a tárgy itt világít. A való világgal
szemben a való világot képviseli, és léket üt a „Mindenki Mindenki Ellen” programján.
Ez itt egy „Összetartás termelőszövetkezet”. Örökbecsű, tartósítószer nélküli. Nézünk lefelé. A bevásárlószatyor alján egy szívet
találtunk. Hölgyeim és Uraim, fogjanak meg: Az ember mégis
erkölcsi lény?!
Végül egy üzenetet kell átadnom. A Gerber azt üzeni: Erika
szeretlek!
Gerber Pál
Budapest, MOM Park, Park Galéria, 2013. 06. 26.
Köszönöm a Molnár Ani Galériának - Molnár Aninak, Zombori Mónikának, Szegedi-Maszák Zsuzsinak - a pontos, korrekt, megbízható együttműködést, a figyelmet és bizalmat / Bozsik Róbertnek a hatékony együttműködést a MOM Park részéről / Gerencsér Győzőnek és Juhász Gábornak pedig a maximalizmust, türelmet, odafigyelést és a munka szeretetét.
MOM Park / Park Galéria ajánlója
MOM Park / Park Galéria ajánlója
 |
| fotó: Szvoboda Péter |
 |
| fotó: Mykolas Vaitiekunas |
 |
| fotó: Madácsy István / Baglyas Erika |
 |
| fotó: Szvoboda Péter |
 |
| fotó: Szvoboda Péter |
 |
| fotó: Szvoboda Péter |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése